moncsi manó

Születésnapodra neked kit jó barátként szeretek!

"Ha még most is emlékszel arra,
Milyen volt tizennyolc évesen,
Mily gondolatok jártak fejedben,
S ezért nem ítélsz tévesen,
Ha életed nem vitrinben éled,
S látszatért nem áldozol derűt,
És ha valami lelkedet nyomja,
Kimondasz jót és keserűt,
Ha elengeded a füled mellett
A rosszindulatú vádakat,
Bár tudom, odabenn a szíved mindig
Egy kicsit megszakad,
De ennek ellenére tudsz még
Önfeledten játszani,
S azúr nyári ég alatt heverve felhők
Alakján töprengeni,
Ha nehéz nap után is lopva nézed,
Hol a vonal, ó, hol a kocka ,
S a játszótéri csúszda mellett
Orvul figyelő medvéket sejtesz,
Ha csukott szemmel elálmodozva
Imádsz még tücsök–hegedűt,
S kacagó szívvel hajtod a lejtőn a
Naplementébe a kétkerekűt,
Hogyha szívedből a mának élve
Nem számolsz mulandó éveket,
Ne változz, s ne akarj változtatni,
Mert így éled jól az életed! "