Téma: Hagyományőrzés

Talán van itt olyan, akit érdekel:

Az előttünk álló időszakban van még egy lassan teljesen feledésbe merülő, ősi népünnepünk, melyet régen „Boldogasszony másnapjának” neveztek. Ez augusztus 16-a, tartalma a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.
Augusztus tizenötödike, Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen,és sokat teremjen.
A nap időjárása termésjósló is. Ha a „nagyasszony” fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két asszony köze (augusztus 15- szeptember 8.) varázserejű időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A hiedelem szerint ez időszakban ültetett tyúk összes tojását kikölti. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.
Nagyboldogasszony az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe. A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik, az egyház e napot hivatalosan Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Az eseménynek már a középkorban igen nagy kultusza volt, részletei legendaszerű történetek formájában terjedtek szájról-szájra, és kiemelkedő témát szolgáltattak az egyházi művészeteknek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek. A legendák terjesztésében jelentős szerepet játszottak a búcsújárók, a búcsúvezetők, akik az összegyűlt hívek előtt nagy sikerrel adták elő Mária mennybemenetelének megható történetét. Szent István király az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta.
Egyes vidékeken, az ünnep előestéjén a hívő asszonyok a temetőben gyülekeztek, egy frissen ásott üres sír körül, a dicsőséges olvasót imádkozták, majd epikus énekben mesélték el Mária mennybemenetelének a történetét. A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.
Az irás a következő oldalon jelent meg:
2006.08.08-án:www.szekelyhirmondo.ro

Info: Arvisura, Ózdi Arvisura Társaság

Hazánkban Máriapócs, Máriaradna, Márianosztra, Máriaremete, Máriavölgy és még nagyon sok ősi búcsújáró helyünk van, ahol Mária-ünnepek idején gyűlik össze a nép, hogy Boldogasszony segítségét kérve, tisztult lélekkel térjen haza. A középkorban Mária halálát ünnepelték, később inkább mennybevétele, megkoronázása, dicsősége lett az ünneplés kiemelt része. A hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, csak elszenderült, s az Úr röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Az Őrségben virágkoszorút szenteltek, s a szekrény tetejére tették. Vízkereszt ünnepén (január 6-án) egy részét tányérra téve elégették, s végigfüstöltek vele minden helyiséget, a gazda pedig minden ajtóra három keresztet rajzolt krétával: megszentelte a házat, hogy áldás legyen az otthonon és a benne lakókon.
Találós kérdés is született: "Hol magasabb a föld az égnél?" Ott, ahol Máriát eltemették.
(Czárán Eszter: Világnak Virága)

Augusztus 4. Szent Domonkos napja, a domonkos (dömés) rend alapítója. Szent Domonkos és társai szegényen járták a városokat, s az embereknek arról beszéltek, hogy térjenek a Jóistennek tetsző életre. Rendje prédikáló rend. Szent Domonkosnak csodatevő ujja volt, amivel betegeket gyógyított meg, halottakat támasztott föl.
(Világnak Világa)

Úgy gondoltam írok ide egy kicsit, hátha valakit érdekel.
Ma Katalin nap van, amihez fűződik néhány hagyomány. Gyümölcsfaágat tesznek vízbe ezen a napon, ha karácsonyra kizöldül, a családban a nagylány hamarosan férjhez megy.
"Ha Katalin kopog, karácsony locsog, ha Katalin locsog, karácsony kopog." Vagyis, ha Katalin napján fagy van, karácsony napja esős, tocsogós, enyhébb lesz, és fordítva.
Alexandriai Szent Katalin a diákok, a tudósok, a kerékgyártók, a molnárok, a fazekasok, a szövőlányok védőszentje. Segítője a szegényeknek, ügyefogyottaknak, árváknak, vándoroknak.

Koszi Nebli!!!!

Köszi Nébli az értékes infot!

Ha ez igaz, akkor Karácsony kopog. Legalábbis az egész városban olvadt ma a hó és tök latyakos volt minden.

Újra itt vagyok, remélem nem baj, hogy írogatok ide. ha már egy embert érdekel, az is elég.

Ma András napja van, Szent András apostol napja. Ő X alakú kereszten szenvedett vértanúhalált, ezért az ilyen alakú keresztet andráskeresztnek hívják. András napja az advent kezdete, ilyenkor kezdődik a disznóvágás ideje is.
Advent kezdete azt jelenti, hogy ilyenkor csendesen várakozunk, hogy megszülessen Jézus, tehát nincs helye a mulatozásnak, karácsonyig nem rendezünk bált. Advent idejére négy vasárnap esik. Az első vasárnap a család közös munkával elkészíti az adventi koszorút. Advent első vasárnpján a kelet felé eső gyertyát gyújtjuk meg. Második vasárnap az első mellé még a dél felé esőt, harmadikon a nyugat felőlit is, a negyedik vasárnapon mind a négy gyertyát meggyújtjuk. Egyre több a fény, hamarosan megszületik Jézus.

régi jó disznovágások és a vel járó mocskos nagy lerészegedésekgyujtok is egy gyertyát bár nálam ez megszokott az év minden napján

Hajjj, én ugyan vidéken születtem időszámításunk előtt...de mivel mérnökszülők gyermeke vagyok...így soha, de soha nem voltam disznóvágáson, se ökörsütésen, pedig mind2re de elmennék 1x iszogatni, meg kajálni. A trancsírozós munkát meghagyom a szakembereknek.