Elmélkedések

A vas 1990-ben, 6 évvel forgalomba helyezése után került édesapámhoz az első tulajdonosának özvegyétől. Én 1994-ben vettem használatba, egy Simson S51-ről ültem át.

A CZ Sport névvel illetett, 1968-ban debütált sorozata a 175 cm³-essel indult (477 típ.), a 125-össel (478 típ.), majd a 350-essel (472 típ.) folytatódott. A sorozatba harmonikusan illeszkedett az 1982-ben igen kis sorozatban gyártott 485 típus, melybe a régi kiskerekű blokkját tették. Ezt igen hamar váltotta a 485/2, ebben mutatkozott be a 36 mm-es teleszkópvilla, ami a kor legjobb első futóműve volt a kategóriában. A blokkot 13-ról 18 LE-sre izmosították, és pár apróbb módosítást végeztek rajta. A megmunkálás minősége sosem érte el a nyugati exportra gyártott gépekét, de így sem számított rossznak a keleti blokkban. Érdekes, de semmi köze az 559 típusú 250-es Jawához.

Előnyei a nagyon merev és könnyű váz, mely a krosszpályákon edződött. (Magas ötvözőanyag-tartalma miatt nem hegesztgethető akármivel, akárhogyan.) A gép önsúlya sem magas, teletankolva 142 kg. A futómű jól bírja a strapát, a kezelhetőség nagyszerű. Az ülésmagasság sem túl nagy, kisebb termetűek is jól elbírnak vele. Nagyon rugalmas, alacsony fordulatszámról is rendesen, egyenletesen húzó motorja van, melynek fogyasztása nagyon alacsony: 3,2-3,8 l/100 km. Utazósebessége 80-90 km/h körül van. Tökéletesen működik a legolcsóbb tajvani Vee Rubber gumiabroncsokkal.

Azért hátrányai is vannak. A hátsó lengővilla gyenge. Ha a rugóstagok nem egyformák vagy az egyik tönkremegy, menthetetlenül tekereg. A hátsó segédváz is vézna, nem tesz lehetővé nagy súllyal terhelést. Gyárilag nincs is pakolási lehetőség, szinte minden tulaj faragott valami csomagtartót rá. Az oldaldekni rögzítése kritikán aluli. Érzékeny a guminyomásra: hátul 2,2-2,3, elül 2-2,1 bar a megfelelő. A henger öntöttvasból van, hajlamos a melegedésre, amit a beszerezhető ócska utángyártott dugattyúk és szoros illesztésű, szakszerűtlen fúrás még tovább tetéznek. A 6V-os villamos rendszer gyakori galvánkorróziós problémái és elégtelen teljesítménye (65W) rontja az egyébként mintaszerű megbízhatóságot. A mostanában kapható izzók nem férnek bele az első lámpafejbe. Indításnál óriásikat rúg vissza, ezért, és csak ezért nem csajoknak való motor (bár már mutattak egy tulajdonos csajt, aki 150 kg fölött volt, neki biztos nem rúgott vissza…). Hosszú távon az egyébként kényelmes ülés keskenynek bizonyul, és a derekat sem támasztja. Az utasé ráadásul rövid is. Az első duplex dobfék ugyan jól fog, jól is adagolható, de blokkolásra hajlamos. Érdemes a gyári 16-os lánckereket 17-esre cserélni.

Csekély átalakításokkal, odafigyeléssel, jó alkatrész-beszerzési forrásokkal egy nagyon megbízható, munkába járásra, közlekedésre, és 80-85-ös tempójú egyszemélyes, nem nagyon hosszú túrákra rendkívül alkalmas gép, melynek ritkasága sem utolsó szempont (3000 db-ból 50-et hoztak Magyarországra). Alapvetően nagyon elégedett vagyok vele, már csak azért is, mert konstrukciós gyengeségeinek egy részét sikerült kiküszöbölnöm. Bővebb típusismertetőért, szerelési könyvért, tuningalkatrészek rajzáért írj: videk.cz250@freemail.hu