Gurulások, miegymás

Clau ötlete nagyon működött. No nem itt, hanem úgy általában a motoros berkeken belül.

Tehát egy szép nap Clau a Pethő Intézetben fotózott, és észrevette, hogy ezek a gyerekek úgy tudnak örülni más sikerének is. Ezen elgondolkozva arra jutott, hogy szervez nekik egy motorozást. Úgy gondolta, jó ha összejön majd 10-15 motoros. Nem így lett. Sokkal több motor ment el. Paksról is láttam felvarrót.

Felrakta itt is a fórumban, aztán szépen körbement a neten, hol itt, hol ott is linkelték, küldözgették egymásnak a motorosok az infót. A végeredmény az lett, hogy a Pethő óriási hátsó parkolója megtelt motorral. Lett támogatója is az eseménynek, Shox és Honda, előkerült a Harley kanapés trájkja, valamint biztosítás is kerekedett az eseményhez (talán Groupama?, javíts ki ha nem Clau), valamint egy csomó híres ember is eljött. (Talma, az egyik sztárfodrász, Bebe, Kokó). Shoxék okosan nyomták a marketinget, az egyik zöld Triumphos srácnak érkezéskör megdöglött az akksija, erre gyorsan hoztak neki egy akkumulátort. Ma nem lehet akadály...

A kicsik pedig csillogó szemmel ültek a motorok előtt. Egy biztonságtechnikai tréner tartott nekik egy előadást hogy kell ülni a motoron, és mire kell figyelniük, majd egy halk motoros rendőr is elmondta a közvetlen közelében állóknak, hogy a felvezető motorosrendőröknek maradjon hely, ne legyen cirkulálás, hogy a hátulról előre siető motoros rendőrbe ne gabajodjanak bele a népek.
A kicsik pedig elözönlötték a parkolót, majd kiderült több motor van mint a szülők által motorozni engedett gyerek. A Brigó féle nagyobb motorok gyorsan elkeltek. Gyorsan lestoppoltam egy kislányt, felöltöztettem, aztán kiderült nem ér le a lába a lábtartóra. Elkezdett lekunkorodni a szája, majd gyorsan megoldást találtunk: a mellettem lévő motorosnak meg túl közel volt a lábtartója, így gyereket cseréltünk. A hozzám kerülő nagyobbacska lány, egyszer csak elkottyintotta magát a felmászás után, hogy ott, azzal a fiúval menne (jóképű volt, szép nagy motorral), nem-e lehetne-e. Gyorsan lekapcsoltam neki a srácot, áttettük, és a vigyor itt is fixálódott.
Végül egy tanárnénit vittem, aki először nagyon kapaszkodott, aztán a végén már lelkesen integetett... Noémi, köszi a bukót neki.
Útközben széles vigyorok, nagyon élvezték a törpök a gurigát. Kicsi húszperces kanyar volt, a városban, de nagyon lelkes utasokkal. Az egyik picur a pilótája hóna alatt kukucskált ki állandóan, az meg ettől biztos úgy érezte épp leesni készül a gyerek, ezért állandóan tuszkolta vissza a kicsit...
Végül visszaértünk, leadtuk a kicsiket, visszacsereberéltük a protektorokat, buksikat a gazdáikhoz.
A kicsik mosolya mindent megért. Minden tiszteletem azoké a szülőké akik hagyták a porontyokat gurulni egyet. Kifelé menet kaptunk emléklapot is.

Nagyon klassz volt ez a nap, köszi Clau!




Clau képei

Fotók még.