Sikerült végre kirángatni a jótékonysági naptárat a nyomdából, Nanának már odaadtam a webshophoz, és tegnap tartottunk a csajokkal is egy palacsintás talit, hogy jól mindenkinek odaadjam az elkészült példányokat. (Itten kéretik a reklám helye, lehet vásárolni belőle a webshopban.) Szó szót követett a palacsintafalás közben, néhányan mennek a Nyugatiba...
Hm, megnézem már azt a rettentő bandát meg azt a nagyonveszedelmes környéket :-)
...

Időnként elfigyelgetem a környezetemet, hogy a jótékonyság fogalom alatt mit értenek. Hogy magukra értik-e a jótékonyságot, vagy máson gyakorolják.

A távolabbi ámerikában, úgy tűnik azt a szerkezetet értik, amire én is gondolok általában. Tehát ha jótékonykodásról van szó, akkor mindenki fogja magát és csinál valami jót, önzetlenül, önként, haszonlesés nélkül, rosszízű kommentár nélkül. Ez lehet pénzgyűjtés akármire, közben jól lehet érezni magunkat, tehát mondjuk egy bulis gyerek futóversenyt...

Yama kiírta magát szabadságra. Gondoltam, akkor fel kell szívjam magam, mert múlt évben is ez egy hét alatt közel kétezer km volt... Idén azzal kezdte, hogy közölte velem, szokjak le a lánclógatásról. Csak párezer km-t kell kibírjak, aztán kapok másikat, de még egy-két hétig kihúzhatnám... Hát kihúzom én neki azt a láncot, ha pont azt akarja...

Aztán kaptam szivargyújtó töltőt, mert fenemód eszébe jutott, hogy rám akar biggyeszteni mindenféle telefont, meg elektromos térképet,...

Mostanában rendesen a Yama agyára mentem (na jó, és a Söndörére is), nem igazán örültek neki, hogy a jégeső elől bebújtam a garázsba. Asszem kissé elvetettem a súlykot, mert megdumáltam az összes többi járgánnyal hogy jégeső lesz és nem érdemes kidugni az orrukat a garázsból... Ezek meg szót fogadtak ugyebár a rangidősnek, és most a Zöldike azóta se tette ki a négy kerekét az esőbe. Az Uborkahuszárt viszont sikeresen elmeszeltem azzal hogy járóképes vagyok és csak kis trükkös hibáim vannak, mert...

Kezdjük is mindjárt az elején. Adva van egy rakás probléma a világban, és több tudományos magyarázat szerint is robogunk a világvége felé. Gazdasági összeomlás a küszöbön, globális felmelegedés, nyakló nélküli egymást taposó pénszhajkurászás, víruspánik a globális közlekedés kialakulása miatt, stb.

A tragikus halálmadaraknak a károgását állandó gyanakvással hallgatom genetikusan, pláne azóta mióta államvizsga szintjéig megtanultam, hogy a félelemkeltés egyenlő az igénykeltéssel, az...