sunny

Hol is kezdjem?
2010-ben TWISTER megálmodta a Budapest- Makó túrát, amit sajnos már nem tudott véghezvinni, de családja, baráti, ismerősei úgy döntöttek, hogy az Ő emlékére megszervezik a BuMakó, TWISTER Emlék túrát!
A tavalyi sikerre való tekintettel a kezdő csapat úgy döntött, hogy idén is és ezentúl minden évben megtartják ezt a túrát!
Dóri elkezdte a szervezést, kiírta az idei 3 napos programot, megkezdődtek a jelentkezések és jó nagy létszámú túrának indult a 2011-es BuMakó is!
Ahogy teltek a hetek, a kb 40 fős társaság, kevesebb mint a felére lecsökkent, a 3 napos túrából, már csak 2 napos Soltvadkertig gurulás lett és az augusztus 13.-ai indulásra már csak 13-an maradtunk!
Szombat reggel 8:45-körül megérkeztünk a Nyugatiba, ahol Panka, Miki, Laci és Balázs már vártak minket! Megállunk, motorokat leparkoljuk, megérkezett Szotyi is, puszi- puszi, örülünk egymásnak, mikor az idillt egy óriási gázfröccsel egybekötött, jellegzetes motorral brékelős robaj töri meg… Megérkezett Babulu…
Olyan dupla Rittbergert nyomott le a Nyugati téren, hogy az ütő megállt bennem, de szerencsére Babunak semmi baja nem lett… Kanyarodás közben, egy kecses mozdulattal betette Zümit úgy a két vasoszlop közé, hogy a fiúknak le kellett emelnie a gépet az oszlopokról, mert úgy beékelődött, hogy esélytelen volt más módszerrel kiszabadítani!
Lábtartó, plexi lenullázódott, Babuék indulása megkérdőjeleződött és felmerült a kérdés, hogy jó Ómen-e ez, még mielőtt elindulnánk! Megérkezett Dóri!- kocsival motoros cuccban??? Néztünk is hülyén, de sajnos a motorjának nem volt kedve túrázni így Dóri csak azért jött ki, hogy útnak indítson minket A srácok nekiálltak leszerelni Babu motorjáról a hátsó lábtartót, hogy betegyék előre, ugrott a plexi de minden happy, motor menetkész, indítsuk be… Na ez annyira nem tetszett neki és majd ½ óra könyörgés, tologatás után megadta magát a kicsike és beindult!
Kezdünk öltözködni, pakolászni, Panka hálózsákját felkötözzük Zuzmóra, mindenki a helyén és indulunk! Kb 5 Km-t tehettünk meg, mikor észrevettem, hogy basszus, a hátizsákom ott maradt… Laci intett, hogy menjek a többiek után, Ő visszamegy érte, de addigra úgy eltűnt a csapat, hogy félreálltam és reménykedtem benne, hogy valakinek azért csak hiányozni fogok Egyszer csak feltűnik Zéé, hogy a tatyómat Dóri utánuk vitte, visszaért Laci is és zúztunk a többiek után! Összeszedtük birgééket és irányba vettük Alsónémedit, ahol 9:00-tól várt minket Pók és Orsi, de ugye mi alapból 1 óra késéssel indultunk, + 15 perc a táska projekt, szóval javában el voltunk maradva! Na sebaj, mindenki jól van, együtt vagyunk irány a Pók – lak
De, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, egy elnézett féktávolságnak köszönhetően nemtávirat olyat hengerbucskázott az árokba, hogy ha pontozni kellett volna a bukfencet tuti, hogy mindenkitől 10 pontot kap… Na jó, ez akkor közel sem nézett ki ilyen viccesen sőt…
Szegényke lezúzta a jobb térdét rendesen, motorról leugrott a jobb oldali visszapillantó, de hála az égnek az ijedtségünk nagyobb volt, mint az elszenvedett kár!
Kicsit leharcolva, de végre megérkeztünk Pókékhoz, gyors köszönés és már indultunk is tovább Lajosmizse irányába, ahol az Új Tanyacsárdába álltunk meg ebédelni! Engem elvarázsolt ez a hely, bent az erőben egy jó laza homokos út vezetett a vendéglátó egységhez, amivel azért meg kellett küzdeni, mert mindenfelé akartak menni a motorok, csak egyenesen nem
Megszálltuk a csárdát, kipihegtük a „nagy” út fáradalmait, nemtávirat visszaszerelte a tükrét, ebédeltünk, befutott Hajós is, körülnéztünk, végig taperoltuk a lovakat, majd az indulásnál a parkolóba egy idióta barom, nemes egyszerűséggel nekitolatott a komplett harci díszben, indulásra kész Pókemberünknek! Na ez is letudva, mindenki sérülésmentes, érjünk már le végre Soltvadkertre!
A kempingig vezető utat, szerencsésen, minden extra bemutató nélkül sikerült megtennünk! Megérkeztünk! Lepakoltunk, átöltöztünk, Babuék intézték a faházukat, felvertük a sátrakat és előkerült a zsákomból a már jól ismert HP52 Szerintem nem kell komolyabban körbeírni, hogy mennyire hatott a cucc! Egy szóval beindítottuk a hangulatot
Mikor már nagyjából mindenki arcán kezdett látszódni a HP52 hologramja, átmentünk a strandra, ahova Babuék nem jöttek, mert a faházhoz nem jár a kedvezményes belépő Vicces, de sajnos igaz! Hajóssal beszélgettünk a parton, a többiek pancsiztak, majd elmentünk vacsizni az egyik helyi büfébe! Itt azért több volt a folyékony kenyér mint a szilárd táplálék, de azért vittünk be a szervezetünkbe olyat is ami megzavarhatja az idillt odabenn... A pizzától a botrányos hotdogon át a palacsintáig mindent hozattunk azzal a „helyes kis” lányzóval, akire Pókunk szemet vetett, csak egy volt a baj, hogy mindent az IQ fighter kolléganője szervírozott Miután egy komplett söröskorsó készlet az asztalunkon volt, visszamentünk (a korsókkal együtt) a kempingbe! Mindenki próbálta szalonképessé tenni magát, majd irányba vettük a Rock and Roll Fesztivál helyszínét! Volt Panka forgatás, asztalon táncolás, majd hazakúszás Hajnalban valaki a szomszéd sátorból annyira nem érezhette jól magát, mert többen arra ébredtünk, hogy jön Vuk majd 5:30 magasságában Lucky, a szomszéd vizsla jött rá, hogy van neki területvédő ösztöne is és vígan felugatta az egész kempinget! Lassan felébredt a társaság, rendbe raktuk magunkat és kiballagtunk az egyik kocsmába, kávézóba, mindegy is mi volt, az volt nyitva és kész! Vénásan bekötöttük a kávékat, ébredeztünk, de reggelizni nem tudtunk, mert kemencében süti a barom a meleg szendvicset és az csak délben lesz kész Sebaj, volt egy helyes kis közért, feltankoltunk reggeliből és a jó kis kávénk mellett nekiálltunk falatozni, mikor is, az előbb említett kemencés barom, kikelt magából, hogy mit képzelünk mi, hogy az Ő bérelt helyén reggelizgetünk és Ő nem olyan mint a többi és menjünk el onnan a közértes cuccunkkal, egyébként pedig készen vannak a kávéink Na itt felálltunk és megmondtuk Neki, hogy mit csinálhat a saját bérelt helyén a kávénkkal!
A kempingben kicsit leheveredtünk, beszélgettünk, majd elkezdtünk pakolászni, sátrat bontani és valamikor kora délután elindultunk haza! A soltvadkerti cukrászdát természetesen nem lehetett kihagyni, de a 3 gombóc fagyival mindenkinek meg kellett birkóznia!
Hazafelé megálltunk egy szimpatikus csárdában ebédelni majd, hogy a haza út se legyen olyan unalmas, Viktor doboza menet közben dobbantott és fejest ugrott az aszfaltra, pattogó elemekkel is színesítve az égből pottyant akadály célba érését! Szerencsére senkinek nem lett semmi baja ennél a mutatványnál, csak szegény doboz kapott védjegyet az aszfalttól Ezek után beugrottunk a szüleimhez kávézni Szigetszentmártonba és „frissen- fiatalosan” folytattuk utunkat Erzsébet felé, ahol szétvált a kis csapat és mindenki a saját otthona felé vette az irányt!
TWISTER-hez a temetőbe már sajnos nem jutottunk el, de ígérjük, valamelyik hétvégén pótoljuk Twist! Egy kis létszámú, de nagyon kellemes, nem éppen zökkenő mentes, de annál több izgalommal megtűzdelt túrát sikerült csinálnunk!
Már csak 1 év és indul a (buvadkert) BuMakó 2012!

[ame="http://www.youtube.com/watch?v=4P2IK_NqR9E"]BuMakó "TWISTER" Emléktúra 2011 - YouTube[/ame]