Boldog szülinapot Brigó ! ( Bocsánat hogy lekéstem! ) Azért szeresd a gyarlóságaid, szerintem attól vagyunk egészek.
Amúgy a másik meg : Aki engem b.szogat,kapja be a f.szomat
http://www.youtube.com/watch?v=8-QTo...eature=related
jaj,majd elfeledtem...A cselekedeteink elég gyakran visszaüthetnek ránk,legalább is így tapasztaltam.Ezért próbálok néha jót is tenni,legalább nagyon ne boruljon a mérleg...
Én próbálok előre nézni és pozitív lenni....Van,hogy sikerül is...Szeretek embereket,mert kedvesek nekem.De vannak olyanok is akiket utálok,ha helyes,ha nem....Nekem így jó... (jah,és a legszebb öröm a káröröm,nincs benne semmi irigység)
Okéoké, de valakinek se a gyepálás, se a tanítás nem segít, mert a maga kárára se tanul századszor se... Ami miatt aszondod, hogy ne gyalázd meg az igazságot azzal, hogy sötét elmére erőlteted...
Én már 5 hónapja ezen gondolkozom.Most már eljutottam addig hogy meg tudok bocsájtani és lassan nagyon lassan önmagamra találni.És próbálok pozitivan nézni a világra,mégha ez nem is mindig sikerül.Most már Tudom hogy mindennek oka van ami velünk történik.Amig minden "normális" volt körülöttem,addig bele sem gondoltam hogy másmilyen is lehet.Aztán ha az ember a gödör legalján csücsül sokmindent máshogy kezd el nézni.És egy kis idö után már nem csak nézni hanem látni is meg kell tanulni.Hát én mostanában ezzel "próbálkozom"!!!
Birgó! Igen tudom hogy szemtelenül fiatal vagoyk még. és azt is hogy agondolkodásmódom, az életem és kb minden sokat változhat még. Ezért kezdtem azzal a mondandóm hogy "az én életfilozófiám egyenlőre elég egyszerű..." Jahh és természetesen a negatív érzések csak akkor nem ártanak ha nem rágódsz rajtuk. Én ha haragszom is valakire nem gondolok rá és kész. Ha meg valami miatt muszály bármiféle kapcsolatban lennem az illetővel, akkor megoldom a gondot, problémát vagy a szituációt ami miatt kapcsolatban vagyok vele, így hosszútávon megintcsak oda jutok hogy akit nem szeretek annak a közelében sem vagyok és nem is gondolok rá. Ezáltal a rossz és negatív érzések sincsenek már bennem, hisz nincs mi kiváltanná
Nekem röviden ennyi lebeg a szemem elött: Ha segíteni nem tudsz,akkor legalább ne árts,ha szeretni nem tudsz,akkor legalább ne utálj
"Szerintem képtelenség mindenkit szeretni. Bőven elég kihívás szimplán elfogadni, "csak úgy". Jaja, úgy van ahogy Brigó mondja, a palacsintasütő nélkül könnyű nem palacsintát enni..." Ezt én is így érezem, bár az égnek hála egyre kevésbé (ez kettő b?) Villás Béla egyik előadásában mondott valamit, ami nagyot lendített nálam ezen a dolgon: ezek az irritáló, elkerülöm, szagát sem bírom emberek - mivel egy a Teremtőnk , így egyek vagyunk - önmagunk fejlettlenebb kivetült részei. A hülye kistestvért pedig nem üti az ember, hanem tanítja
Kedves Papírcica! A 3. pontot még emészgesd kicsit. Kétszer annyi idős vagyok - legalább!-, mint te, úgyhogy kérlek, hidd el (bár úgysem fogod elhinni, hiszen kétszer annyi idős vagyok, mint te-, hogy 1. ártassz magadnak a negatív érzéseiddel - ennek ellenére igazad van, nem baj, ha vannak - MÉG 2. ahhoz, akit "nem szeretsz" és "elkerülsz", ugyan úgy ezer szállal kötődsz, mintha azonnal nekiestél volna a nagykéssel. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a magunk előtt tologatás szerintem nem az optimális megoldás, ettől csak egyre mélyebbre rágja magát a nyű(g). Mondom szerintem.
Engem is feszít már 1-2 blog, de tabról képtelen vagyok hosszabbat írni.
Szerintem egyszerűen nem kell tökéletesnek lenned. az én életfilozófiám egyenlőre elég egyszerű: 1. Fogadd el magad, és ezáltal érezd jól magad a bőrödben. 2. Minden okkal történik. 3. Nem baj ha vannak negatív érzelmeid. Mivel nem ártasz vele annak aki irányába úgy érzel, és ha elkerülöd (márpedig logikus elkerülni akit nem szeretünk) akkor magadnak sem ártasz. 4. Légy boldog, és mosolyogj sokat. +1 töltsd azokkal az idődet akikkel jól érzed magad! A többi már csak részletkérdés, és sztem lényegtelen maszlag. Ne rágd magad amiatt hogy ezt vagy azt nem jól, nem szentül csinálsz. Csak szeresd magad.
Nem a jónak lennire gondoltam,hanem a jól elgondolkodnira ...
Szerintem képtelenség mindenkit szeretni. Bőven elég kihívás szimplán elfogadni, "csak úgy". Jaja, úgy van ahogy Brigó mondja, a palacsintasütő nélkül könnyű nem palacsintát enni...
Na igen tt, csakhogy szigeten/kolostorba vonulva könnyű "jónak" lenni. Megpróbálni ugyanezt a kísértések és ingerek közepette, az már más tészta. Bár az is igaz, az etalont általában tiszta helyen őrzik.
Nem kell sok,2-3 év lakatlan sziget,majd vissza ...
Brigó, őszinte leszek, nekem a kérdéseidtől is zsong a fejem... én ennyi mindent meg sem mernék kérdezni magamtól, mert már az elején úgy érezném, hogy elvéreztem és nem haladtam semmit és elmenne a kedvem az egésztől... szóval inkább csak tanulnék még ezekről a dolgokról és igen apró léptekkel haladok... és sajnos időnként visszafelé is...
Dolgozom, folyamatosan. És idén ebben a munkában hatalmas segítséget is kaptam Menis Yousry-tól, aki "önismereti tréninget" vezet. (Nem az, de jobb szó nincs rá.) Haladok, és ha nem hanyagolom el a magamra figyelést, - hajlamos vagyok rá, eddig sosem figyeltem magamra - napról napra szebb a világ. Megbocsátás, elengedés, elfogadás, befogadás. Szeretet és hála. Van még meló, de az apró sikerek is tonnás köveket szednek le az ember válláról.
Szép kerek számot ünnepelsz ma Remélem innentől ennyire kerek lesz az életed is
